Egyébként miért játszunk mindig három sorral? Téged kérdezlek mint rokonlélek Sacco-val, de persze más is válaszolhat, ha érti, mert én nem. :)
Az egy dolog, hogy vannak sérülések, de azért vagyunk annyian már, hogy ne kelljen ennyire böjtölni, ma is pl: Wolski-Stastny-Jones, Tucker-Duchene-Hejduk, McLeod-O'Reilly-Stewart sorok voltak, és akkor Durno, Koci és Svatos időnként jégre tévedt még valamelyikben. Ez miért jobb, mintha lenne négy tiszta sorunk pl Wolski-Stastny-Hensick, Hejduk-Duchene-Svatos, Jones-O'Reilly-McLeod, Tucker-Durno-Stewart összetételben? (Nem konkrétan a kombinációkon van a hangsúly, hanem hogy ki lehet hozni ebből egy normális negyedik sort is, akit be lehet engedni rombolni, mint régen pl a McCo-Guite-Lappy hármas, és nem kell kocsikázni napi 3-5 shifttel.) Meg így kevesebb pihenő időnk is van, hogy csak három sorunk van, ezért sem értem, meg zavar, hogy ilyen tehetetlennek tűnik a csapat, és ez az egyetlen hiányposzt (a 4. sor) a csapatban most már hetek óta, meg az a tróger Koci is irrtitál. Miatta lenne az egész? Azért nem hiszem, hogy akkora kabalafigura, mint Parker volt, akit tényleg tiszteltek csapaton belül, meg bizonyos szinten egy ikonja volt akkoriban a csapatnak, ez csak egy hontalan jött-ment hülyegyerek, nem értem Sacco miért szerelmes belé. Remélem Galiardi visszatérésével azért legalább ezt a kérdést megoldjuk, de pl az se lehet mentség, hogy nincs négy buliképes centerünk (jó egy sincs, de a PS, MS, ROR hármast nem dobhatjuk ki :idiota:), mert Durno azért nem rossz benne. Vagy ez is a sacco-i nevelés egyik alapköve, hogy 12 emberből csak 9 játszik, ezért hajtson mindenki, mert az utolsó hármat nem fogja berakni?! :)