A PP-ről az én véleményem: Kapkodunk, sietünk, félünk. Komolyan, mintha parázva vinnénk be a korongot az ellenfél harmadába, aztán ahelyett, hogy felállnánk, gyakran azzal megy el az idő, hogy harcolunk a korongért a támadó harmadban. Jobb esetben. Mert közben időnként ziccerben kiugrik az ellenfél. Szerintem itt érződik a legjobban Sakic hiánya, ő az az ember, aki nyugalmat tudna sugározni a többieknek PP-ben már csak a jelenlétével is, ill. nála biztonságban van a korong, és amíg nála van, és megtartja, a többiek fel tudnak állni. Ehelyett mondom, most nincs, aki megtartsa a pakkot, és csak fejetlenül szórakozunk abban a két percben.