Pedig erre elég egyszerű magyarázat van. A kettő baromira összefügg: mono alatt teljesen legyengül a szervezet, nemcsak fizikálisan de mentálisan is. Attól is függ persze, hogy mennyire súlyos a dolog, a Marneré pl egy enyhébb lefolyású volt, de egyébként nála is pontosan ugyanazok a dolgok jöttek elő a jégen: lassabb gondolkodás, sokkal több rossz döntés, néha érthetetlen passzok. Holott róla pontosan tudjuk, hogy az esze és a látása a legnagyobb adottsága.

Liljegren több mint egy hónapot hagyott ki, ráadásul hamarabb is jött vissza pont a draft year miatt, mert féltette a draftját. Mikor visszajött pedig egyrészt még nagyon messze volt a 100%-tól, másrészt eleve nyomás volt rajta hogy megmutassa magát, így rendre túlhúzta a játékot, felesleges kockáztatásokba ment bele, hibázott stb. Konkrétan odabaszta a szezonját. És mivel a draft -1 és -2 szezonja zseniális volt, ezért a scoutoknál nagyon magasra tette a lécet, és sokan nem értették miért ilyen gyenge, vagy ha tudták is hogy a mono, gondolom féltek, hogy de mivan ha nem csak amiatt ilyen. Egyébként még így is viszonylag jó számokat hozott, főleg ha azt nézed, hogy a mono mellett 5 csapatban játszott egy év alatt. Ez teljesen beteg, a svédeknél elég elbaszott rendszer van ilyen szempontból, Nylanderrel is ezt csinálták, Shanny-ék meg is unták a dolgot és áthozták.

Hunter azt mondta, hogy az a zseni amit 16 évesen előadott nyilvánvalóan nem tűnt el, beteg volt. Kurva geci dolog ez a mono, de lehet ennek köszönhetünk majd egy franchise D-t.