Te kezdted :ravasz:


Anton Antonovics és Szergej Pavlovics futnak hegyen-völgyön át a kozákok elől. Szergej Pavlovics egy nagy, nehéz koffert is cipel magával. Futnak, mint a barom, egyszercsak Szergej Pavlovics megszólal:
- Anton Antonovics, álljunk meg pihenni, nagyon nehéz ez a koffer!
- Nem lehet, Szergej Pavlovics, ebben van a haditerv, nem juthat a kozákok kezére! - futnak tovább. Jó óra múlva megint kérlelni kezdi Szergej Pavlovics:
- Anton Antonovics, álljunk meg pihenni, tényleg nagyon nehéz ez a koffer, leszakad a karom, fájnak a lábaim!
- Nem lehet, Szergej Pavlovics, ebben van a haditerv, nem juthat a kozákok kezére! - hát futnak tovább, ahogy csak bírják. Újabb két óra múlva Szergej Pavlovics elfárad, nem bírja tovább, és összeroskad, Anton Antonovics ad neki egy negyed óra pihenőt. Szergej Pavlovics elkezdi zrikálni, hogy hadd nyissa már ki a koffert, mert elképzelni nem tudja, h mitől ilyen nehéz. addig cseszteti, míg Anton Antonovics csak rááll, megengedi, és kinyitják a koffert. Szergej Pavlovics majd hanyattesik, mikor meglátja, hogy a kofferben vagy 30 kilónyi kő van. Értetlen ábrázattal kérdezi:
- Anton Antonovics, te haditervről beszéltél, mi a frászt keresnek akkor kövek a kofferben?
Erre Anton Antonovics elkezdi összerendezgetni a köveket szépen sorokba, egységekbe és elkezdi magyarázni:
- Nézd Szergej Pavlovics; ezek itt az ellenség csapatai, ezek meg a mieink ... ...

:idiota::hello: