Nem mondtam, hogy gyorsan, csak pár hónapja egy párezres független tünti is elképzelhetetlennek tűnt. A huszonévesek totálisan apolitikusak voltak, szinte ciki volt politikai "diskurzusba" keveredni, és mintha már ők is kezdenének ébredezni. Persze én is itt lakom az Oktogonnál, biztosan innen minden hangosabbnak tűnik, mint a valós országos jelentősége. Valahogy itt mégis lehet érezni a korábbi teljes apatikus belenyugvás után, ahol tényleg csak az emigráció alternatíva, hogy valami mintha lenne a levegőben. A kormánysajtó pl. most már teljesen alternatív valóságban létezik, és olyan beteg módon tolja túl a dolgokat, hogy sok olyannak is feltűnik, akinél csak a Kossuth rádió jön be.
Szemernyire nem lepődök meg, ha ez egyszer csak elhal (vö "majd megunják") egy csomó, egyébként hozzám hasonlóan gondolkodó barátom is így gondolja..Reménykedni még szabad, és nem esik jól, ha ezért hülyének néznek.

Van egy aspektusa Orwell 1984-ének.. Winston nem azért él rabszolgaként, mert folyamatosan megfigyelik, és egy elnyomó totalitárius rendszer nyomja el, hanem mert a diktatúra olyan gondolkodási sablonba terelte az embereket (ennek ugye egyik eleme a Newspeak is), hogy tulajdonképpen a lázadás lehetősége is elképzelhetetlen. Gondolatban már azelőtt halott, hogy "lázadásába" belefogna. Szerintem az eszeveszett kormánypárti propangandánál sokkal gyilkosabb az apátia, hogy ezen úgy sem lehet változtatni, hiába minden. Ha ezt elfogadjuk, akkor tényleg vége. Én sem látok jelenleg alternatívát. Persze a Momentum érdekel, mert már minden új szarságot érdeklődve figyelek, ahogy annak idején az LMP-t is - de minek). De ha másért nem, azért van értelme ezeknek a tüntiknek, hogy legalább látják más, szintén apatikusan ülő emberek, hogy nincsenek egyedül. Erre szerintem szükség van. Nem egy nagy megfejtés - visszautalva a blogra - otthonról Columbo nézés közben megfejteni, hogy minden hiába...Az ilyen emberek szerintem a legkárosabb, legdemoralizálóbb elemei a rendszernek.