de, hülyeséget csináltak, mert nem néztek körül a piacon, a saját bankjuk behúzta őket a csőbe, ráadásul felújításra szabadfelhasználású kölcsönt kaptak. az a baj velük, hogy régi beidegződések alapján döntenek és nincsenek tisztába a jelen lehetőségeivel. és segítséget kérni sem szeretnek. aztán akkor fordulnak hozzám, mikor már én se tehetek semmit. ők a rendszerváltáskor már belenyúltak egy pocsék hitelbe. úgy fest, nem tanultak belőle. most viszont sokkal nagyobb a baj. és ők még nem is a legegyszerűbb emberek ebben az országban. rossz is belegondolni, mennyien mászhattak bele náluk komolyabb adósságokba. persze könyen hülyézik őket sokan, agyon tanult, a mai világban könnyen mozgó emberek. meg könnyen okos az is, akinek több van, mint luk a seggén. nyílván mind a saját két kezének és az okos fejének köszönheti. semmi segítséget nem kapott az életben...

mindegy, kár a gőzért. anyámék pont az a generáció, amelyik a leginkább megszívta az egész rendszerváltást (kivétel persze az ügyeskedő, vállalkozó stb réteg), ők kecsöltek akkor is, ők kecsölnek szarért, hugyért most is. és ők azok, akiknek jobb nem nagyon lesz itt már. bármilyen intézkedés is születik, az mindig pont őket szivatja és mindig pont róluk nyúz le még pár bőrt. kár, mert épp az egyik legproduktívabb korosztályt herélik ki és teszik alkoholistává, depressziósá, öngyilkossá. náluk esik szét a legtöbb család, megy tönkre a legtöbb élet. jah és igen, ők a ratkó-gyerekek. és ők azok, akiket lassan nekünk, a gyerekeiknek kell terelgetnünk, mert szépen megöregedtek (már aki megélte) és elvesznek a mai világban. úgy rohant el mellettük az élet, hogy észre sem vették. kapni meg lófaszt sem kaptak tőle és most még azt a keveset is elveszik, amit nagy nehezen összekuporgattak mindez mellett.

néha úgy érzem, egyszerűbb lenne ezt az egész országot legyalulni, behinteni sóval és aztán idővel nulláról kezdeni