szerintem inkább arra gondolt, hogy az általad kifejtett apa-gyermek (lány is lehet amúgy) viszony nagyon messze esik a valóságtól. külső szemlélőként ilyen lehet, de amikor benne vagy, akkor szerintem egész más.

te úgy beszélsz az egészről, mint egy objektív, érzelmileg nem érintett egyén, akinek ezek meg ezek a szabályai és mindenki ehhez tartsa magát, különben sajna nem kívánod látni. ez nagyon jól működik másnak a gyerekével szemben, de a sajátod, akit valóban felneveltél, az bizony nagyon más tészta.

és basszus, nekem még csak 3 hónapos múlt a lányom...


amúgy amikor leírtam azt az utolsó mondatot, leginkább a buzikat rutinszerűen vadászó huszonéves bakancsos értelmiségre gondoltam. nekik lesz az majd igazán nagy pofon az élettől...