Ettől függetlenül az alkotmány nem úgy íródott, hogy gazdasági folyamatokra vonatkozóan vezérfonalként tekinthető. Az alkotmány lényegi része az általam leírtakra vonatkozik. Legalábbis Tölgyessy szerint (én is tőle vettem). Az alkotmánybíróságban jelenleg nem ül olyan, aki gazdasági ügyekben kompetens. Tök mindegy, hogy kinek a hibája, de nem ül ilyen. Ráadásul meg lehet nézni, hogy a jogalkotás hol tart a gazdasági szereplőkhöz képest. Nézz meg egy közbeszerzést Magyarországon, nézd meg a GVH működését (pedig elvileg itt szakjogászok vannak, mind a GVH-nál mind a KSZF-nél), és ez még csak a gazdasági versenyjog. Ráadásul az alkotmány egy toldozott-foldozott valami, önmagában jó néhány ellentmondással. Igenis lehetnek olyan részei, amik tökéletesen alkalmatlanok a gazdasági folyamatok ellenőrzésére. Én továbbra is úgy érzem, hogy az AB jogköreinek ezen csorbítása tökéletesen vállalható, hiszen pont a szabályok változtatására kaptak felhatalmazást. Viszont a helyzet és a körülmények, amiben ez történik erkölcsileg vállalhatatlan.

(Olyan cégnél dolgozom, ahol a projektjeink 25-30% közbeszerzés (100%-ban informatika), na most amit ott látok, abból az az érzésem, hogy a magyarországi jogász társadalom gazdasági dolgokban tökéletesen inkompetens, informatikához kapcsolódó dolgokban meg egyenesen megmosolyogtatóan dilettáns (de ez nem tartozik ide). Sajnos az élet engem igazol, egy közbeszerzéses eljárás papíron 25-30% drágább mint egy piaci alapú eljárás, valódi életben ez sokszor 50% (látom mind a kettőt, elhiheted, hogy így van). Nincsenek illúzióim, az AB miért lenne jobb gazdasági témákban, ha már a szakjogászokból álló KSZF és GVH is tökéletesen alkalmatlan?