Tudod, h mitől megy el a kedvem, mikor megállapítjuk, h ami van, az már nem mehet tovább? Attól, h mindíg csak oda sikerül visszajutni, h ez is, meg az is hiteltelen. Oda mikor lyukadunk ki egyszer, h valaki nem az? Még ha nincs is igazam, még ha demagóg is vagyok, még ha nem is ezen a földön járok, még ha kb egyedül én vagyok megáldva azzal a bizonyos candide-i optimizmussal, hogy megtaláljuk a probléma megoldását és meg is oldjuk.

Bocs, h kicsit elkanyarodtam a reakciód eredetétől, a válasz rendben van nagyjából, csak ez most úgy kijött, mert bele tudtam kötni egy mantrázott szalmaszálba :idiota: