Ha már megemlítetted a politikai kultúrát, ott van mellette az általános viselkedés, amit elvileg otthon, iskolában kéne megtanulni és alkalmazni, de ahogy látjuk, a tisztelet, lojalitás, kompromisszumkészség, az ember és a munka becsülete, megbecsülése, stb-stb, mind olyan dolgok, amik már hírből is kerülendőek manapság. Tehát amíg a T. házban nyíltan lehet zsidózni, buzizni, alkalmazni a kettős mércét, egyoldalú anyagi és üzleti érdekeket megteremteni az őket eltartók kárára, majd lejjebb a munkáltató ránk kivetített, a M.tk határait súroló-messze elhagyó, felelősséget a munkavállalóra terhelő visszaéléseit, amik túlnyomó többségét bizonyítani se lehet, ill. egy munkajogi perrel csak annyit érsz el, hogy nem lesz munkád (1,5 év az átlag munkanélküliség a fejesek szerint), de igazából kárpótlásod sem, addig az egyszerű ember a saját bajával foglalkozik, nem a nagyobb, komolyabb társadalmi problémákkal. Próbálja menteni, amit tud, közben nézi a való világot és obersovszky mosdató-riportjait, amibe szijjártóék még belekevernek pár meggyőző eu-ellenes magyarokat támadó kreálmányt, és máris levetítettük egy hazug világ teljesen elhomályosított valóságát, amiben fogalmad sincs arról, mi van körülötted, kire és miért szavazol és ezért cserébe hány életedet add oda. Én valahogy így, sőt ennél bonyolultabban látom, amiből nagyon nehéz egy kis igazságot és jövő-építő remény-morzsát kihámozni. Nehéz időt élünk, nem is tudom, miben hiszek, mikor azt gondolom, hogy ettől lesz még jobb az én életemben, sőt, talán még nekem is.