Maguk a kérdésfelvetések szerintem nem rosszak, viszont több oldalról is problematikusnak látom azt amit írsz.

1. Lehet megint elővenni a legitimitás deficitet, meg az ideiglenességet az Alkotmánnyal kapcsolatban, de eddig a Fidesz is alkalmazkodott az abban lefektetett játékszabályokhoz amivel nagy mértékben legitimálta is azt, s ellenzékben többször is magasztalta magát az intézményt is innentől kezdve pedig ez nem más mint a politikai cinizmus ne továbbja. A problematikus részeket korrigálni lehetett volna az alkotmányozási folyamatban is, de ez így nagyon rossz üzenet.

2. Maga az Alkotmánybíróság nem dönthet csak úgy kénye kedve szerint gazdasági kérdésekben. Valaki vagy valakik kérelemmel fordultak hozzá ergo valós jogsérelem lehetősége állt fennt. Ha eleve kizárjuk azt, hogy bárki valamilyen ügyben az érdeksérelmét egy jogorvoslati fórum elé citálja, akkor egyértelműen a jogbiztonság sérül. Ilyen esetben az, hogy 4 év múlva elküldhetem az adott kormányt a fenébe az nem kielégítő.

3. Az oké, hogy a politikai, szakmai, jogi racionalitás gyakran konfliktusba kerül egymással, a politikának pont az egyik nagyon fontos feladata ezeknek a kezelése. Az viszont nem lehet kompromisszum, hogy az egyiket totálisan likvidálom.

4. Maga a konkrét törvény, ami az eseményeket beindította ráadásul szakmai és erkölcsi szempontból is megkérdőjelezhető. Már maga Lázár is finomított álláspontján, mivel eredeti formájában több évtizedes munkaviszony után kapott törvényi járandóságra is vonatkozna. Ráadásul a költségvetés szempontjából eléggé elenyésző tétel. Jogi szempontból pedig nem is lehetett más az ítélet, mivel széles körben elfogadott uniós jogelvet sértett volna meg.

Ennek ellenére lehet persze azt mondani, hogy érvényesüljön tisztán az elszámoltatás elmélet. A kormány megkapta a felhatalmazást, azt tesz amit akar mert övé a felelősség és majd a következő választás alkalmával ítélkezünk felette. Csak akkor a demokráciánkat már ne hívjuk többé jogállami demokráciának.