A magyar nyelv szépsége
Hát ilyen is van ...
Idézet Grétsy László tanár úr egy előadásából
Helyzet:
Fiatal lány enyeleg fiatal fiúval. A háttérben figyeli őket a fiú egyik barátja. Mihelyst a lány egy pillanatra eltávozik, a két fiú között a következő párbeszéd alakul ki:
- Baszod, mi?
- Á!
- Át akarsz baszni, mi?
- Ne basztass már! Basznám, baszod, de rábasztam: baszik baszni, baszd meg! Ez bebaszott! Ezt kibaszottul elbasztam! Bassza meg!
Magyarról magyarra :
- Lefeküdtél vele, mi?
- Á!
- Becsapsz, mi?
- Ne kínozz! Szívesen magamévá tenném, elhiheted, de kudarcot vallottam: nem hajlandó szeretkezni, az ördög vinné el! Ez aztán a váratlan fordulat!
Ugyancsak alaposan melléfogtam! A fene egye meg!
Bazmeg, megmondom őszintén, kevés olyan nyelvtani dolog van, ami jobban idegesít, mint az, hogy "bazdmeg".
Mert ha bazdmeg, az azt jelenti, hogy bazzam meg. De én nem szoktam bazni. Én baszni szoktam. Na meg megbaszni.
Vagy "baszd meg", vagy úgymond, fonetikusan "bazmeg".
Ez most nem konkrétan neked szól, csak épp itt nyomtam rá a válasz gombra. De bazmeg/baszd meg, a neten az emberek 3/4-e bazni szokott. De bazottul érdekes...
A fórumban a kiadvány regiszrált látogatói kapnak lehetőséget magánvéleményük kifejezésére.
Ezen vélemények nem tükrözik a kiadó szerkesztőségének álláspontját.
.
Nem esett le egyáltalán.
